Vándor !

Nemcsak vendégként, hanem barátként fogadunk, hellyel és kényelemmel kínálunk. Sürgünk, forgunk körülötted, hozzuk éhségcsillapító étked, szomjadat oltó italod. Az evés és ivás tartja össze a testet és a lelket, jó kedvvel vedd magadhoz az ételt és az italt, melyet tányérodon, poharadban lelsz.

Szekszárd ősi, történelmi borvidékén, a Bottyán-hegy észak-keleti lankáin, a Szüret és Zöldkert utca kereszteződésében helyezkedik el, a városközponttól 1 km távolságban. A város központja kb. 10 -15 perc gyalogosan.

A háromszintes zöldövezeti Szüret Vendégházból (továbbá erkélyéről, teraszáról és kertjéből), gyönyörű panorámában gyönyörködhetnek a vendégek, a látvány magába foglalja a várost, továbbá a Duna - Dráva Nemzeti Park pompás részeit, egészen a Duna vonaláig. A vendégház kitűnő szállást biztosít családoknak, baráti társaságoknak, felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt.

A Szüret Vendégház 9 db szobából áll. A szobák külön-külön, vagy egyben nagyobb társaságok, csoportok részére egyben is foglalható.

A 2010. évben nyitottunk, 1 - 38 fős csoportokat fogadunk reggelivel, főétkezésekkel. A reggeli és a vacsora svédasztalos. Reggeliző vendégeink többek között, helyi termelők zöldségeiből, gazdálkodók alapanyagaiból - mangalica sonkából, mangalicaszalámiból, mangalica sonkából - házi kenyérből választhatnak. Vendégeink az étlapunkról választhatnak a főétkezésekhez.

Az ősi történelmi borvidéken, a Bottyán hegyen elhelyezkedő Szüret Vendégházunk - magyar, német, angol, francia nyelven fogadja vendégeit. Bemutatjuk vendégházunkat, Szekszárdot és környékét, a város 2000 éves bormúltját, továbbá borszőlőinek sajátosságait, híres borait, (a bikavér ős történetét), az Ősi történelmi borvidéket, a Bottyán hegyet, a város történelmi, zene és irodalom történelmi múltját (Liszt, Babits,Garay).

Csak néhány érdekesség azzal kapcsolatban, hogy miért is nevezhetjük méltán történelminek ezt a bortermő vidéket. Az itt termő nedű már a római korban kedvelt volt, ezt bizonyítják a szőlőművelés során máig előbukkanó római kori leletek, pénzérmék, apróbb használati tárgyak. Ez a Duna ártere utáni első domb, lábánál a török időkben a kálvinisták temetője terült el. A hegy elnevezése kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a terület nem Vak Bottyánról kapta a nevét, igaz Béri Balogh Ádám seregével ő is járt erre. Hogy a megoldáshoz eljussunk, fontos lehet az is, hogy a kuruc kori források Bottyán tábornokot Batthyányként emlegetik. Hasonló névátírás folytán lehet az, hogy a Bottyán-hegy névadója valójában Gróf Batthyány József, Magyarország hercegprímása, esztergomi érsek, akinek volt itt egy nagyobb kiterjedésű szőlője. Egy elhalt jobbágy birtokát vette meg jobbágyjogon, s tizedet fizetett utána, mint bárki más. Már akkor sem volt egyszerű szekszárdi szőlőterülethez jutni, ezért kényszerült erre a megoldásra.Becsületére legyen mondva, nem üzent rá a szekszárdi plébánosra, hanem saját területet vásárolt, hogy szekszárdi borterülete, szekszárdi bora legyen. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy gróf Széchenyi István: Önismeret című könyvében megemlíti, hogy magyar főpapi ebéd szekszárdi bor nélkül elképzelhetetlen volt.

De a közelben volt Augusz Antal szőlője is, ahová a nála sokat vendégeskedő Liszt Ferenc is több alkalommal kisétált. A szomszéd szőlők egyike a Kristofek-szőlő, mely arról nevezetes, hogy Garay János 1846-ban itt olvasta fel Szegzárdi bordalát (a bikavér első említésével). Itt találkozott az obsitos nagyot mondó vitézével Háry Jánossal, akit Garay nevezetes alkotása tett országos hírűvé.

A terület a Babits-családhoz is több szállal kötődik. Itt volt szőlője Babits Mihály édesapjának, ez a tanyaépület még ma is áll. Ha egy rövid sétát teszünk a vendégháztól indulva a Zöldkert utcában, eljutunk Cenci néni keresztjéhez, aki Babits nagyanyjáról kapta közkeletű nevét, s Farkas Pál szobrászművész háza előtt áll. Az itt élő, szegedi születésű alkotóról fontos megemlítenünk, hogy az egyik legszebbnek ítélt Babits-szobor az ő keze műve. Természetesen maga Babits is megfordult a környéken, itt kezdte pl. írni Halálfiai című regényét.

1908-ban a Bottyán-hegyen készült az első magyar mozgófilm a szőlőtermesztésről és a szüretről.

A rendszerváltást megelőzően az üzletek polcain szerte Európában, de Amerikában és Kanadában is megtalálhatóak voltak a szekszárdi borok. Erről a nemes italról lX. Pius pápa is elismerően szólt, de I. Hailé Szelasszié etióp császár, a rasztafári messiás is, akit követői még ma is Isten földi reinkarnációjának tartanak, sokat fogyasztott belőle.

Tolna Megye, és székhelye Szekszárd városa, a Duna - Dráva Nemzeti park területén helyezkedik el. A Duna - Dráva Nemzeti park a Duna -Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén található. A Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A Duna–Dráva Nemzeti Park területe kiterjed Tolna Megye teljes területére. Része a Gemenci erdő, mely az ország és Európa legnagyobb kiterjedésű erdejéhez tartozik- területén 300 féle madár fészkel.

Gemenc védettségét 1977-ben nyerte el. Ez a terület az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere, melynek hossza 30 km, szélessége 7 km. Az ártéren a víz az úr, ennek megfelelő a növényzet is: a mélyebb területeken füzek, a magasabbakon nyárfák telepedtek meg, valamint itt él a cserjeszinten a galagonya és a hamvas szeder. Ezek a ligeterdők szinte megközelíthetetlenek, így remek búvóhelyet kínálnak a nagyvadaknak. A ritkán víz alá kerülő részeken található a ritka fekete galagonya, a tavaszi csillagvirág. Gemenc mélyén szürke gémek, réti sasok, kerecsensólymok és békászó sasok találnak élőhelyet. A gemenci erdőkben található a Gemenci Állami Erdei Vasút, melyen időszakosan gőzvontatású nosztalgia vonat is közlekedik. Gemencet világhírűvé az ország legszebb, legértékesebb trófeáit növesztő gímszarvas-állománya tette. Rengeteg az őz és a vaddisznó is. Szekszárd és környéke infrastruktúrája a közlekedés szempontjából kiváló, hisz városunk megközelíthető vasúton, autópályán (M6), vagy a közeli őcsényi repülőtér érintésével akár légi úton is.